Tudtad-e, hogy Paks II. nem csak küzd a klímaváltozás ellen, de számol is vele?
Tudtad-e, hogy Paks II. nem csak küzd a klímaváltozás ellen, de számol is vele?
A változás kiterjedhet mind az átlagos, mind a szélsőséges meteorológiai körülményekre. Felmerülhet a kérdés, hogy a Paks II. Zrt. tervez-e a szélsőséges időjárási viszonyokra? A válasz természetesen igen. A Nukleáris Biztonsági Szabályzat alapján egy atomerőmű tervezésénél meg kell határozni az összes lehetséges telephelyspecifikus külső (pl. ASAMPSA) és belső veszélyeztető tényezőt, valamint ezek észszerűen feltételezhető kombinációit. Ebből kifolyólag szükséges figyelembe venni az olyan szélsőséges meteorológiai paramétereket (1. ábra), mint a szélsőséges külső hőmérsékletek, csapadékviszonyok, hóviszonyok, tornádónak való kitettség és szélterhelés vagy ezek következményét, például magasabb Duna vízhőmérséklet, alacsonyabb vízállás. Szélsőségesnek az a meteorológiai tényező tekinthető, aminek bekövetkezési gyakorisága 10⁻⁵ 1/év, vagyis várhatóan 100.000 évente egyszer fordul elő. Ezen tényezők az új blokkok üzemideje (60 év) alatt változhatnak, ebből kifolyólag már a környezeti hatástanulmány és a telephely-vizsgálat is foglalkozott a klímaváltozás lehetséges hatásainak prognosztizálásával, melyet a blokkok tervezése során a Fővállalkozónak szem előtt kellett tartania.
A magyar 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet 3/A melléklete és az MSZ EN 1990:2011 szabvány szerint az atomerőművek valamennyi szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy azok ellenálljanak az olyan rendkívüli hatásoknak, mint az extrém időjárási paraméterek. Ennek következtében az új atomerőművi blokkok tervezése során a szélsőséges meteorológiai körülményekkel szembeni védelem minden biztonsági funkciót ellátó rendszer számára biztosításra került az őket magukba foglaló épületek és építmények által, ugyanis a rendszereket és rendszerelemeket az épületek és építmények szerkezete védi a szélsőséges időjárási tényezőktől.
A tervezés során számolni kellett a meteorológia viszonyok végső hőelnyelőre gyakorolt hatásával is, ugyanis a hűtés hatékonyságát a rendelkezésre álló hűtővíz mennyisége határozza meg, amelyet alapvetően befolyásoló paraméter a vízhozam változása, a csapadék mennyiségének és halmazállapotának változása és a vízhőmérséklet változása.
A manapság érzékelhető szélsőséges időjárás a klímaváltozás következménye, mely főleg az elmúlt 50 év hozadéka. Felmerülhet a kérdés, mi lesz az elkövetkezendő 60 év alatt? Hogyan változik a klíma, főleg a szélsőségek? A változás során is védettek lesznek berendezéseink? A válasz, igen. Az új atomerőművi blokkok tervezésekor a szélsőséges légköri jellemzők hosszútávú változását is figyelembe kellett venni, mely során vizsgáltuk a hőmérséklet, a csapadék, a szélsebesség és szélirány paramétereinek változásait a Paksi Atomerőmű 50 km-es környezetében. Ezen jellemzők 2100-ig terjedő megbecslése két klímamodellel, az ALADIN-Climate és a REMO modellel történt. Az eredmények három 30 éves jövőbeli időszakra (2011–2040, 2041–2070 és a 2071–2100) vonatkoznak és az alábbi ábrán és táblázatokban láthatók.
Az eredmények alapján a hőmérséklet változása egyértelműen növekvő tendenciát mutat Paks környezetében a 21. század folyamán évszakos szinten, amit az 2. ábrán lévő pontok színének sötétedése kiválóan szemléltet. A nyári átlaghőmérséklet növekedése az 5 °C-t is elérheti a modellek szerint.
A vizsgálat során elemzésre került a csapadék, illetve szélsebesség éves és évszakos változásai is, melyek összefoglalása az alábbi táblázatokban találhatóak:
2. ábra: Évszakos átlaghőmérséklet-változás (ºC) Paks térségében 2011–2040-ben, 2041–2070-ben és 2071–2100-ban az az 1961–1990-es referencia időszakhoz képest
A fentiek alapján megállapítható, hogy a blokkok élettartamát lefedő hosszú távú előrejelzések a hőmérséklet emelkedésével számolnak, csapadék tekintetében pedig mindkét irányú változást, de főleg növekedést jeleznek. A szélsebesség nagyságában a modellek nem jeleznek nagy vagy akár egyértelmű változásokat, különösen éves szinten nem. Ezen eredmények nem jelentenek olyan mértékű drasztikus változást, ami külön tervezést igényelne.
A szélsőséges meteorológiai tényezők tekintetében a 10⁻⁵ 1/év visszatérési időhöz tartozó napi minimumhőmérséklet változása az 1961–1990 időszak értékeihez képest az évszázad végére elérheti a 19,5 °C-ot, a napi maximumhőmérséklet változás elérheti a 15,1 °C-ot, a napi csapadékösszeg visszatérési értékének változása pedig megközelítheti a 168,2 %-ot. A szélsebesség szélsőértékeiben nem látható drasztikus változás.
Annak érdekében, hogy a blokkok üzemeltetéséhez felkészüljünk minden eshetőségre, a jelenben és a jövőben is számolnunk kell az éghajlatváltozás hatásaival, a klímamodellek valamint a meteorológiai előrejelzések folyamatos felülvizsgálatával.
Nukleáris Osztály Veszélyelemzések szakterülete