Éjszakai életmódot folytató állatokként a denevérek népszerű figurának számítanak a rock- és metalzene kultúrájában, egy új tanulmány azonban még tovább javíthatja a bőregerek imázsát a keményebb muzsikát kedvelők körében. 

A Dél-Dániai Egyetem kutatói megállapították, hogy az Európában és Ázsiában is több helyen előforduló vízi denevér (Myotis daubentonii) egyedei az álhangszalagjaikat is bevonva képeznek mély, morgó hangokat, úgy, ahogy azt az emberek esetében a death metal énekeseknél vagy a tuvai torokénekeseknél hallhatjuk. 

A denevérek hét oktávos hangterjedelemmel bírnak, míg a legtöbb emlős, így az ember is (ritka kivételektől eltekintve) három-négy oktávból dolgozik. A denevérek a magas hangokat a tájékozódáshoz használják, a mélyeket pedig a társakkal való kommunikációban alkalmazzák. 

Hazánkban is gyakori faj a vízi denevér, a legtöbb előfordulási adata a nagyobb folyók síkvidéki árterületeiről származik. Az adatok gyűjtése azonban nem egyszerű, ez főleg telelőhelyek ellenőrzésével, hálózásokkal, esetleg hanggyűjtéssel történik. 

Paks II. Zrt. környezetvédelmi engedélye 2017. május 4-én vált jogerőssé. Társaságunk ezt követően kezdte meg természetvédelmi tevékenysége kapcsán az adatgyűjtési vizsgálatokat a mesterséges denevérodúk kihelyezésével. Az odútípust úgy határozták meg, hogy a területen korábban észlelt denevérfajok közül alkalmas legyen azoknak, melyek a kivágásra ítélt fákban esetlegesen jelen lehetnek, így a rőt koraidenevérnek (Nyctalus noctula), a szoprán törpedenevérnek (Pipistrellus pygmaeus) és durvavitorlájú törpedenevérnek (Pipistrellus nathusii).

A „postaláda” odútípus nagyobb fa üregét imitáló belső része korábbi tapasztalatok alapján alkalmas mindhárom faj megtelepedésére. 

A denevéreket érintő terepi munkák közül 2018-ban akusztikus mintavételezéssel vizsgálták, mely fajok mozognak a fakivágással érintett területeken.

A detektoros felmérés során az echolokációs hangokat digitálisan rögzítették egy erre a célra kifejlesztett eszközzel, majd a felvételeket számítógépen elemezték és meghatározták. A módszer nagy előnye, hogy ideális esetben nagy mennyiségű előfordulási adatot tud produkálni. Hátránya, hogy nem minden esetben lehet faji szinten meghatározni a felvett hangokat, ezért sok esetben fajpár vagy fajcsoport szinten lehet csak kezelni őket.

A 2018. október 12-i mintavételezés során összesen 499 hangfelvétel készült, melyeken 79 denevér hangja volt megtalálható. Összesen öt fajt/fajcsoportot észleltek. 

1. rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
2. szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus)
3. durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)
4. fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
5. alpesi denevér (Hypsugo savii)

¹ https://journals.plos.org/plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.3001881

Műszaki Igazgatóság Vegyészeti, Sugár- és Környezetvédelmi Osztály környezetvédelmi szakterület