A 4D-5D-6D filmeknél a dimenziók már nem a térrel foglalkoznak, hanem az eddigiekhez hozzátesznek valami pluszt, például különböző hangokat, érzeteket, mozgásokat. Miközben a moziban az újabb és újabb „D”-k a nézők illatokkal és hangokkal való bombázását vagy a moziszékek mozgatását jelentik, és már-már videojátékhoz hasonlóvá teszik a moziélményt, addig a Building Information Modeling (BIM) esetében egészen mást jelentenek a 3D-nél magasabb dimenziók. Ezek megismerése előtt azonban nézzük meg azt, hogy mit is jelent a BIM?

A Building Information Modeling (BIM), vagyis épület információs modellezés egy olyan módszertan, amely az építési beruházások tervezésének, megvalósításának, majd későbbiekben az üzemeltetésének hatékonyságát nagy mértékben képes növelni. A betűszó „M” betűjét napjainkban előszeretettel helyettesítik a „menedzsment” szóval, mely egy olyan komplex folyamatra utal, ahol a modellezésen és a modellelemek attribútumokkal való feltöltésén túl az épület teljes életciklusán átível a BIM-modell életútja. A BIM szoftveres megoldásokkal támogatja a projektek átlátható vezetését, valamint a segítségével a tervezés közben feltárt tervezési hibák és ütközések kiszűrésével magas szintű tervbiztonságot kínál az építési folyamatban résztvevők számára.
Legnagyobb előnye, hogy már a tervezés korai szakaszától az épület/építmény vagy akár a teljes létesítmény a virtuális térben minden érdekelt fél számára elérhető. A klasszikus 3D modellen túl, magában foglalja a modellben tárolt leíró adatok (metaadatok) kezelését is. Ez a többletinformáció biztosítja az építmény teljes életciklusa (tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzemeltetés stb.) során a korszerű információátadást, valamint az egyes szereplők számára releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését és kezelését.

Az építési projektek életciklusa (forrás: https://bimmda.com)

A BIM tehát végig kíséri a projekt teljes előrehaladását, ugyanakkor minden projekt esetében eltérő célja és felhasználási módja lehet. Annak függvényében, hogy az adott projekt esetében mire használjuk, az alábbi dimenziók értelmezhetők.

A BIM dimenziói (forrás: https://biblus.accasoftware.com)

A fenti ábra jól szemlélteti, hogy a BIM dimenziói milyen funkciókkal tudják támogatni a projekt előrehaladását. Habár a dimenziók egymásra épülhetnek, az is gyakori, hogy csak azon dimenziók kerülnek alkalmazásra, melyek az adott projekt esetében relevánsak. Korábban a BIM 7. dimenziója volt a legmagasabb, viszont az építőipar modernizációjával további 3 dimenzió is megjelent. A jelenleg használt dimenziók az alábbiak:

3D BIM – Modell  
A BIM alapvető része, amely az épülethez/építményhez tartozó információkat és azok felhasználást biztosítja 3D alapon.

4D BIM – Idő  
A BIM 4. dimenziója nem más, mint az idő, amely az építkezés folyamatának, ütemezésének virtuális reprezentációja. Vizuálisan szemlélteti a projekt ütemtervét, ezáltal könnyedén kiszűrhetők az ütemtervben rejlő esetleges hibák és a beruházás folyamata is könnyebben elképzelhető.

4D BIM modell (forrás: https://www.autodesk.com/autodesk-university/article/Practical-4D-Construction-Simulation-Using-Revit-and-Navisworks)

5D BIM – Költség  
Egy beruházási projekt esetében kiemelt fontossággal bírnak a költségtervek. A BIM 5. dimenziója a költségek ütemezés szerinti tervezését elősegítő eszköz. 

A BIM a költségtervek összeállításában úgy tud segíteni, hogy a modellben szereplő elemek kigyűjthetők mennyiségi kimutatásokba, melyekhez az elemekhez tartozó aktuális vagy várható költségek hozzárendelhetők. 

6D BIM – Fenntarthatóság  
Ma már az építési beruházások esetében is hatalmas hangsúly kerül a fenntarthatóság figyelembevételére. A 6D BIM esetében a tervezés optimalizálta környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok szerint.

A 6D BIM segítségével a tervezők már a koncepcionális tervezés során figyelembe tudják venni az építési terület benapozását, hőmérsékleti eloszlását a teljes évre vonatkozóan és a széljárást.

Felhőkarcolók esetében a létesítendő épület a nagy üvegfelületei miatt képes a napsugarak energiáját a környező épületekre és járművekre koncentrálni. Ma már gyakori, hogy a koncepcionális tervezés során ellenőrzik, hogy az épület milyen hatással lesz a környezetére. Ilyen módszertant alkalmaztak például Budapesten a MOL Campus tervezése során is. 

6D BIM gyakorlati példa (forrás: https://www.symetri.co.uk/news-events/news/autodesk-forma-is-here/)

7D BIM – Üzemeltetés és karbantartás  
A 7D BIM célja egy úgy nevezett digitális iker létrehozása, amely mindig aktuális információval szolgál az üzemeltető és karbantartó személyzet számára. Gyakran a létesítménygazdálkodással vagy menedzsmenttel hozzák összefüggésbe, ugyanakkor ipari projektek esetében főként az üzemeltethetőség és karbantarthatóság biztosítására használják. 

7D BIM gyakorlati példa (forrás: https://aecmag.com/digital-twin/autodesk-tandem-digital-twins-in-the-cloud/)

A digitális iker segítségével real-time kaphatunk információt közvetlenül a modellben például az egyes fogyasztók pillanatnyi fogyasztásáról, a helyiségek hőmérsékletéről és páratartalmáról is.

8D BIM – Biztonság  
A 8D BIM segítségével előre jelezhetők a veszélyhelyzetek, ezáltal azok megelőzhetők. Komplexebb építési beruházásokon előfordul, hogy a modelleket VR (Virtual Reality – virtuális valóság) szemüvegek segítségével jelenítik meg a munkavédelmi oktatásokon, így interaktív módon szimulálhatók az egyes veszélyhelyzetek. 

Munkavédelmi oktatás VR szemüveg segítségével (forrás: https://biblus.accasoftware.com/en/8d-bim-what-is-it-and-what-are-its-benefits/)

9D BIM – Lean Kivitelezés  
A BIM 9. dimenziója a kivitelezés optimalizálására törekszik az erőforrások megfelelő alkalmazásával és a hulladékok csökkentésével.

Ma már nagy figyelmet kell fordítani a környezettudatosságra is a költséghatékonyság mellett. A kivitelezés során jönnek elő azon problémák, amelyeket a tervezés során nem tártak fel. Ennek okán az ilyen hibák gyakran újratervezést és a rosszul kivitelezett elemek bontását vonja maga után. Ezekben az esetekben felesleges hulladék keletkezik, valamint a költségeket és humán erőforrásokat sem optimális mértékben használjuk ki. A BIM alapvető célja, hogy a tervezés szakaszában az esetleges hibákat hatékony módon kiszűrjük, ezzel a kivitelezés szakaszában az átépítések minimalizálhatók. 

10D BIM – Ipari digitalizáció  
A 10D BIM célja az építési beruházások teljes folyamatának a digitalizációja, ami a koncepcionális tervezéstől kezdődően a kivitelezést követő megvalósult állapot egy közös adat környezetben való dokumentálását jelenti. Előnye, hogy a beruházás során keletkező adat mindenki számára strukturált formában elérhető. Természetesen ezen adatvagyon naprakészen tartásával nemcsak a beruházás, hanem a létesítmény teljes életciklusa alatt hasznosíthatók a rendszerben tárolt adatok.