Érdemes már most tisztázni, hogy ezek csak üzemzavarok során lépnek működésbe, a szükséges rendszereket látják el elektromos energiával, nem a hálózatra dolgoznak.

De miért pont dízelgenerátort alkalmazunk és pontosan hány darab lesz az atomerőműben?

131 éve,1893. február 23-án a német Rudolf Diesel szabadalmaztatta a dízelmotor működési elvét, a mérnök a későbbi MAN vállalat alapítója is volt.

A fő különbség a dízel- és benzinmotor között, hogy a tüzelőanyag (leginkább gázolaj) gyújtószikra segítsége nélkül, a magasabb nyomású légsűrítés miatti felmelegedés hatására öngyulladással ég el a hengerben és végez munkát.

Ezen egyszerű működésmód miatt a dízelmotor hatásfoka magasabb, a karbantartási igénye, fogyasztása pedig a benzinmotoréhoz képest kisebb.

A dízelmotor generátorral történő összekapcsolása 1924-re nyúlik vissza, amikor az első dízel–villamos mozdonyt helyezték szolgálatba az USA-ban. Innen indulhat az első dízelgenerátor használata is mint áramforrás.

„Nohab” dízel–villamos mozdony szállítja a Paksi Atomerőmű fűtőelemeit (1989). Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

A szükségáramforrások között a világon a dízelgenerátor használata a legelterjedtebb, egyszerűsége, rugalmassága, hatékonysága és megbízhatósága miatt.

A Paks II. projekt terveiben jelen pillanatban 26 darab dízelgenerátor szerepel mint szükségáramforrás, melyek:

•    biztonsági dízelgenerátorok
•    primerköri dízelgenerátorok
•    TAK1 dízelgenerátorok
•    TAK2 dízelgenerátorok
•    szekunderköri dízelgenerátorok
•    védett vezetési pont dízelgenerátorai
•    polgári védelmi létesítmények dízelgenerátorai

A készenléti dízelgenerátorok melegen tartása folyamatos, így indításra kész állapotban várják az indító parancsot, melynek képződése automatikusan történik. Az indító parancs a biztonsági villamosenergia-ellátó rendszer elosztósín paramétereit figyeli. Indító parancs képződik a villamos feszültség vagy a hálózati frekvencia névleges értékétől történő meghatározott mértékű és fennállási idejű eltérés esetén.

Indítóparancs-képzés

A biztonsági dízelgenerátoroknak képesnek kell lenniük az operátori beavatkozás nélkül automatikus indulásra és az Nukleáris Biztonsági Szabályzatok által előírt időtartamon (min. 72 óra) keresztüli üzemre.

A Paks II projektbe tervezett legnagyobb 6,5 MW-os, 18 hengeres, ~300 000 köbcentiméteres generátorok „kicsinek” mondhatók. A világ egyik legnagyobb dízelmotorja, melyet villamos hajtással társítottak, a kb. 80 MW (107,390 lóerős) Wärtsilä-Sulzer RTA96-C. Ezen motorok egyikét az Emma Mærsk konténerszállító hajóba építették be, melynek kapacitása több mint 11000 darab, az Erőmű-beruházási Központ építéséhez is használt szabvány (TEU) konténer.

Wärtsilä-Sulzer RTA96-C