A Paks II. Zrt. Műszaki Igazgatóságának Primerköri Gépészeti Osztályán (PGO) dolgozik primerköri főszakértőként Patriskov Gábor. Osztályának neve is mutatja, hogy a reaktorépületben elhelyezkedő és az atomerőmű szíveként is aposztrofált reaktorral, fővízkörrel, valamint a hozzájuk tartozó segéd- és biztonsági rendszerekkel és az üzemanyagkezelő rendszerek terveivel foglalkoznak. Jelenlegi feladatuk – ahogyan a műszaki terület több osztályán is – a létesítési engedélyhez köthető, tetemes mennyiségű tervdokumentáció vizsgálata, ellenőrzése. Tizenkét fős csapatuk részt vesz a létesítési engedélyhez társuló, hoszszú gyártási idejű berendezések (reaktortartály, zónaolvadék-csapda) engedélyezési dokumentumainak összeállításában is.

A szerteágazó és sok kihívást rejtő műszaki munkát Gábor motiválónak tartja. – Nem egyszerű és nem mindig magától értetődő, hogy a dokumentációban egy picinek számító módosítás hol generál majd újabb megoldandó feladatot – mondja. Ezt egy játékkal is jellemzi: – Próbálod leütni a doboz lyukán keresztül kitekintő egeret, de utána másik tíz helyen mutatja meg magát. Ezen helyzetek kezelése ösztönzően hat rám. – Az osztályon gördülékeny a munkavégzés – teszi hozzá. A PGO-n – mint fogalmaz – feladataik és a hozzájuk tartozó elvárások jól körülhatároltak. Követendő példának gondolja azt, ahogyan egy ilyen sokrétű, bonyolult és összefüggő projektben egyértelműen és világosan kezelik a komplex folyamatokat, teendőket.

Ha viszont egy laikusnak kellene leírnia a munkáját vagy a nukleáris energiatermelés mikéntjét, szerinte nem jutna el a technikai kérdésekig. – Az emberek igazán a beruházás gazdasági oldalára kíváncsiak, illetve a sugárzás hatásaira – jegyzi meg. Utóbbi kérdés Gáboron nem fog ki, hiszen előzőleg a Budapesti Kutatóreaktornál dolgozott. Ott pedig rendszeresek voltak a besugárzott izotópokon végzett műveletek vagy a manuálisan végrehajtott üzemanyag-átrakás, így hitelesen tud válaszolni. Az eszmecserék alkalmával fontosnak tartja hangsúlyozni azt is, hogy bár az új blokkok hatalmas építmények lesznek, önmagában mégis koncentráltan, „kis térfogatban” történik az energiaképződés.

Az új blokkok tervezetten 2029-ben és 2030-ban állnak munkába, így Gábor munkája jelenleg tervekben, dokumentációkban ölt testet. A blokkok beüzemeléséig számos berendezés beszerzése, beszerelése, tesztelése szükséges. – Mindig van olyan szakmai esemény, mérföldkő, ami motivál. Nagy élmény lesz az is, amikor majd a primerköri alkatrészek zöme bekerül a helyére. De ugyanilyen izgalmasak lesznek az indulás évei, amikor ténylegesen látni fogjuk a teljesítményüket, vagy éppen az első nagy karbantartások tapasztalatai – összegzi várakozásait.