Közérthetően a létesítési engedélyezésről
Közérthetően a létesítési engedélyezésről
A Paks II. projekt
A Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Paks II. Zrt.) fő célja az új paksi telephelyű atomerőművi blokkok megvalósítása és azt követően az üzemeltetése. Jelenleg a tervezés és a szükséges engedélyek beszerzése a fő feladat, a felvonulási épületek kivitelezésével 2019 júniusában már megkezdődött a munkavégzés a telephelyen.
A magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások megfizethető áron jussanak tiszta villamos energiához az időjárás alakulásától függetlenül, a nap 24 órájában, télen-nyáron.
Az új atomerőművi blokkok létesítése az évszázad ipari beruházása Magyarországon. Az építkezés időszakában, csúcsidőben mintegy 10000 embernek ad majd munkát, de további 10-15000 munkahely létesülhet a kapcsolódó feladatoknak és munkáknak köszönhetően országszerte.
A Paks II. Zrt. célja, hogy egy olyan, a kor legszigorúbb elvárásainak megfelelő, kiváló műszaki színvonalú, biztonságosan működő erőmű épüljön fel, amely évtizedekig hozzá tud járulni Magyarország klímabarát villamosenergia-ellátásához, lendületet adva a magyar ipar, kereskedelem és oktatás fejlődésének.
VVER-1200 3+ generációs blokk
A Roszatom által kifejlesztett VVER-1200 blokk egy 3+ generációs, vagyis továbbfejlesztett harmadik generációs blokktípus.
A VVER-1200 blokk legfontosabb jellemzői
- Reaktor típusa: nyomottvizes
- Termikus teljesítmény: kb. 3220 MW
- Villamos teljesítmény: kb. 1200 MW
- Üzemanyag: U-235
- Primerköri hurkok száma: 4
- Gőzfejlesztők száma: 4
- Biztonsági rendszerek: aktív és passzív biztonsági rendszerek
- Üzemi élettartam: legalább 60 év
- Rendelkezésre állás: >90%
- Külső villamos betáplálástól való függetlenség: 72 óra
Az első VVER-1200 blokkokat Oroszországban helyezték üzembe: két blokk Novovoronyezsben és egy blokk a Szentpétervár melletti Szosznovij Borban jelenleg is termel, ez utóbbi telephelyen egy további egységet építenek. Az oroszországi projektek mellett további számos ilyen típusú blokk épül világszerte Fehéroroszországtól Törökországig.
Új blokkok helyszíne
A két új atomerőművi blokk a Paksi Atomerőmű egységeitől északra létesül. Itt kapnak helyet a későbbi üzemeltetéshez szükséges egyéb rendszerek és építmények, valamint a létesítés időszakában a szükséges felvonulási épületek és területek.
Létesítési engedélyezés
Magyarországon az atomenergia alkalmazásának szabályait az 1996. évi CXVI. törvény, az Atomtörvény rögzíti.
A törvényhez kapcsolódó 118/2011. (VII.11.) Kormányrendelet és az ennek mellékleteiként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok tartalmazzák az egyes hatósági engedélyeztetési szabályokat és követelményeket, amelyek a hatósági engedélyek megszerzéséhez elengedhetetlenek. A nukleáris létesítmények meghatározó kérdéseiben az engedélyező hatóság az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), de a munkájába számos témában szakhatóságokat is bevon. A projekt megvalósításhoz több mint hatezer engedély szükséges, ezek közül jelentőségük miatt kiemelendők az úgynevezett létesítmény szintű engedélyek, azaz a környezetvédelmi engedély, a telephelyengedély, a létesítési engedély, az üzembe helyezési engedély és az üzemeltetési engedély.
A környezetvédelmi engedélyt 2016. szeptember 29-én, a telephelyengedélyt 2017. március 30-án kapta meg a Paks II. projekt.
A beruházás megvalósításának következő, eddigi legfontosabb mérföldköve az OAH által kiadott létesítési engedély lesz. Ennek birtokában kaphatja meg ugyanis a Paks II. projekt azokat a további engedélyeket, amelyek alapján az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái megkezdhetők.
Az Előzetes Biztonsági Jelentés többéves összetett munka eredménye. Az első lépésben a tervezési alapot kellett kidolgozni, amely az atomerőműre és annak rendszereire, rendszerelemeire meghatározta azokat a nukleáris biztonsági és egyéb előírásokat, tervezési szempontokat, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési alap véglegesítése után az előkészítő munka az atomerőmű műszaki terveinek kidolgozásával folytatódott. Az atomerőmű építményeinek, rendszereinek és rendszerelemeinek műszaki tervei mellett elkészültek azok az elemzések, értékelések, amelyek alátámasztják a tervekben bemutatott műszaki kialakítások megfelelőségét. Az Előzetes Biztonsági Jelentés a műszaki terv és a kapcsolódó értékelések alapján ismerteti a tervezett atomerőmű nukleáris biztonsági jellemzőit és tételesen igazolja a releváns nukleáris biztonsági követelmények teljesülését.
A VVER-1200 blokk nukleáris biztonsági jellemzői
VVER-1200 blokktípus fejlesztése során a biztonságnövelés hangsúlyos szerepet kapott. A Roszatom messzemenően figyelembe vette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nukleáris biztonsági előírásait és az atomenergetikában bekövetkezett üzemzavarok, balesetek tanulságait.
A blokktípusnál alkalmazott biztonsági filozófia – összhangban a nemzetközi nukleáris biztonsági ajánlásokkal – a mélységben tagolt védelem elvén alapul, azaz
Az alkalmazott biztonsági filozófia további meghatározó jellemzője az inherens biztonság. Ez azt jelenti, hogy a reaktor esetleges nem megengedett teljesítménynövekedése esetén egy bizonyos teljesítmény elérésekor a láncreakció „magától” – emberi beavatkozás nélkül – a fizika törvényei szerint leáll, vagy a reaktor biztonságos, ún. szubkritikus állapotba kerül.
Az aktív biztonsági rendszereknél érvényesül a redundancia elve, azaz a biztonsági rendszerek négy párhuzamos alrendszerből épülnek fel, amelyek közül már egy működése is elegendő az elvárt biztonsági beavatkozás teljes körű végrehajtásához. Az alrendszerek térbeli elválasztása is biztosított a közös okú meghibásodás (pl. tűz) kizárására. Fontos biztonsági jellemző, hogy a beavatkozás végrehajtására különböző működési elvű (pl. aktív és passzív) biztonsági rendszerek állnak rendelkezésre.
A biztonságra történő tervezés szigorúságát mutatja, hogy a paksi telephelyre jellemző 10⁻⁵/évnél nagyobb (100 000 év visszatérési gyakoriság) gyakoriságú természeti eredetű (pl. nagy földrengés) és 10⁻⁷/év¬nél nagyobb (10 000 000 év visszatérési gyakoriság) gyakoriságú külső emberi tevékenységből származó veszélyeztető tényezőkre (pl. repülőgép-rázuhanás) igazolni kell, hogy azok bekövetkezése esetén a blokk biztonságos állapota fenntartható. A technológia meghibásodásokra vagy üzemeltetői hibákra az igazolást 10⁻⁶/évnél (1 000 000 év visszatérési gyakoriság) gyakrabban előforduló kezdeti eseményekre kell elvégezni.
A VVER-1200 blokknál alkalmazott új, a biztonság növelését eredményező műszaki megoldások
Kettősfalú konténment
A reaktort, a hozzá kapcsolódó technológiai és segédrendszereket, valamint a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló pihentetőmedencét kettősfalú konténment védi. Belső fala előfeszített vasbeton szerkezetű, belül acél burkolatú. A belső konténment – az aktív vagy passzív hőelvonó rendszer működése mellett – üzemzavari és baleseti helyzetben is biztosítja a radioaktív anyagok visszatartását, környezeti kibocsátásuk megakadályozását.
A külső vasbeton konténment egy utasszállító repülőgép rázuhanása esetén is képes ellátni a belső konténment védelmét.
Maradványhő elvezetése
A reaktorban a leállítás után még bizonyos ideig nagy mennyiségű energia (ún. maradványhő) szabadul fel, mert a radioaktív elemek bomlása a fűtőelemekben tovább folytatódik. Az aktív zónában képződő maradványhő elvezetésére a blokkokat passzív rendszerrel is ellátják. A blokkok villamosenergia-ellátásának teljes kiesése vagy a gőzfejlesztők tápvízellátásának megszűnése esetén – amikor a maradványhő elvezetése a Dunába az aktív hőelvezető rendszerekkel nem biztosított – a maradványhő elvezetése a passzív hőelvezető rendszerrel az atmoszférába is történhet. Ez egy hőcserélőn keresztül történik, így radioaktív anyagok ebben az esetben sem kerülhetnek a környezetbe.
A konténment is rendelkezik passzív hőelvonó rend¬szerrel, amely képes a baleseti helyzetben kialakuló hőmérséklet-és nyomásnövekedés korlátozására, ha a konténment légterének hűtésére tervezett aktív szórt vizes (sprinkler) rendszer nem működik.
Hidrogénkezelés
A fűtőelemek cirkóniumburkolata és a vízgőz kémiai reakciójából baleseti helyzetben hidrogén képződhet, ami tűz-és robbanásveszélyt jelent. A hidrogén katalitikus oxidációját és ezáltal a hidrogénkoncentráció alacsony szinten tartását passzív autokatalitikus hidrogén-rekombinátorok biztosítják. A konténment minden olyan térrészébe rekombinátort helyeznek el, ahol az elemzések alapján baleseti helyzetben hidrogénkoncentráció-növekedésre lehet számítani.
Olvadékcsapda
A nagyon alacsony valószínűséggel fellépő súlyos baleseti helyzetekre is megtörténik a felkészülés. A reaktor aktív zónájának megolvadása következményeinek csökkentésére tervezték az olvadékcsapdát. Segítségével megakadályozható, hogy a zónaolvadék az alaplemez betonjával kölcsönhatásba lépjen, csökkenthető a hidrogénfejlődés és a radioaktív anyagok környezeti kibocsátása.
Az olvadékcsapda egy olyan speciális tartály, amely a reaktortartály alatt helyezkedik el, és képes annak sérülése esetén a zónaolvadék befogadására. A tartályban alumínium-oxid és vas-oxid tartalmú olvadó¬töltet van, amely a zónaolvadékkal elkeveredve csökkenti az olvadék fajlagos hőjét. Az olvadótöltetbe gadolíniumot is adagolnak, amely a neutronelnyelő tulajdonsága okán megakadályozza a nukleáris láncreakció kialakulását az olvadékban. Az olvadékcsapda acéltartálya súlyos baleset esetén kívülről bóros vízzel hűthető.
Létesítési engedélyezési eljárás
A létesítési engedélyezés eljárása az engedélykérelem OAH-nak történő benyújtásával indul. Az engedélykérelem tartalmára vonatkozó előírásokat a 118/2011. (VII.11.) Kormányrendelet, a részletesebb formai és tartalmi elvárásokat az OAH útmutatója tartalmazza. Az engedélykérelem megalapozó és kiegészítő dokumentációkból áll.
- környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint bányafelügyeleti hatáskörben: Baranya Megyei Kormányhivatal
- tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatáskörben: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága
Az OAH a létesítésiengedély-kérelemmel kapcsolatos hatósági döntés meghozásához szakértői támogatást is igénybe vesz. A hivatal az Előzetes Biztonsági Jelentés véleményezéséről megállapodást kötött a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
A létesítési engedélyezési eljárás során az Atomtörvény 11/A. § (4) bekezdése értelmében az OAH 2021. március 4-én közmeghallgatást hirdetett a nyilvánosság és a közigazgatási hatósági eljárás ügyfelei számára a véleményük és észrevételeik megismerése érdekében. A közmeghallgatást a veszélyhelyzetre való tekintettel elektronikus formában tartotta meg a hatóság. „A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok létesítési engedély kérelmének elbírálása” tárgyú hatósági eljárásban a véleményezési, kérdezési periódus 2021. március 4-től március 18-án éjfélig tartott. Az új blokkok létesítésével kapcsolatban érkezett vélemények, kérdések száma meghaladta a százat.
