Közérthetően a létesítési engedélyezésről
Közérthetően a létesítési engedélyezésről
A beruházás megkapta a létesítési engedélyt
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2022. augusztus 25-én kiadta a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának létesítési engedélyét.
A Paks II. Zrt. a létesítési engedélyt megalapozó kérelmet 2020. június 30-án nyújtotta be a nukleáris hatóságnak és az eljárás során a hatósági felülvizsgálat eredményeként kiadott valamennyi hiánypótlást határidőre teljesítette. A Paks II. szakemberei a kérelem részeként és annak kiegészítéseként négyszázezer oldalnyi dokumentumot készítettek el és adtak át az OAH-nak. Mindezt az adatmennyiséget alaposan górcső alá vette a hatóság és értékelte a hazai követelményeknek való megfelelőséget. A hazai nukleáris biztonsági követelményrendszer a rendszeres felülvizsgálatok eredményeként megfelel a korszerű nemzetközi előírásoknak, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is rendszeres időközönként vizsgál. A létesítési engedély iránti kérelmi dokumentáció hazai követelményeknek való megfelelőségét több mint két éven át vizsgálta a hatóság, és emellett nemzetközi szakértők bevonásával a nemzetközi követelményeknek való megfelelőséget is értékelték. Az alapos felülvizsgálat eredményeként az OAH 2022. augusztus 25-én kiadta a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának létesítési engedélyét.
A létesítési engedély azt igazolja, hogy az új paksi atomerőművi blokkok építése megfelel a legszigorúbb magyar előírásoknak és követelményeknek, valamint megfelelő összhangban van a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági előírásaival.
Az alábbiakban a létesítési engedélyezésről olvashat összefoglalót.
A Paks II. projekt
A Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Paks II. Zrt.) fő célja az új paksi telephelyű atomerőművi blokkok megvalósítása és azt követően az üzemeltetése. Jelenleg a tervezés és a szükséges engedélyek beszerzése a fő feladat, a felvonulási épületek kivitelezésével 2019 júniusában már megkezdődött a munkavégzés a telephelyen, 2022 augusztusában pedig elindult a talajelőkészítés az új blokkok helyszínén.
A magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások megfizethető áron jussanak tiszta villamos energiához az időjárás alakulásától függetlenül, a nap 24 órájában, télen-nyáron.
Az új atomerőművi blokkok létesítése az évszázad ipari beruházása Magyarországon. Az építkezés időszakában, csúcsidőben mintegy 10000 embernek ad majd munkát, és további 10-15000 munkahely létesülhet a kapcsolódó feladatoknak és munkáknak köszönhetően országszerte.
A Paks II. Zrt. célja, hogy egy olyan, a kor legszigorúbb elvárásainak megfelelő, kiváló műszaki színvonalú, biztonságosan működő erőmű épüljön fel, amely évtizedekig hozzá tud járulni Magyarország klímabarát villamosenergia-ellátásához, lendületet adva a magyar ipar, kereskedelem és oktatás fejlődésének.
VVER-1200 3+ generációs blokk
A Roszatom által kifejlesztett VVER-1200 blokk egy 3+ generációs, vagyis továbbfejlesztett harmadik generációs blokktípus.
A VVER-1200 blokk legfontosabb jellemzői
- Reaktor típusa: nyomottvizes
- Termikus teljesítmény: kb. 3220 MW
- Villamos teljesítmény: kb. 1200 MW
- Üzemanyag: U-235
- Primerköri hurkok száma: 4
- Gőzfejlesztők száma: 4
- Biztonsági rendszerek: aktív és passzív biztonsági rendszerek
- Üzemi élettartam: legalább 60 év
- Rendelkezésre állás: >90%
- Külső villamos betáplálástól való függetlenség: 72 óra
Az első VVER-1200 blokkokat Oroszországban helyezték üzembe: két blokk Novovoronyezsben és kettő a Szentpétervár melletti Szosznovij Borban jelenleg is termel, de Fehéroroszországban is üzembe helyeztek már egy ilyen blokkot. Az oroszországi projektek mellett további számos ilyen típusú blokk épül világszerte Fehéroroszországtól Törökországig.
Új blokkok helyszíne
A két új atomerőművi blokk a Paksi Atomerőmű egységeitől északra létesül. Itt kapnak helyet a későbbi üzemeltetéshez szükséges egyéb rendszerek és építmények, valamint a létesítés időszakában a szükséges felvonulási épületek és területek.
Létesítési engedélyezés
Magyarországon az atomenergia alkalmazásának szabályait az 1996. évi CXVI. törvény, az Atomtörvény rögzíti.
A törvényhez kapcsolódó 118/2011. (VII.11.) Kormányrendelet és az ennek mellékleteiként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok tartalmazzák az egyes hatósági engedélyeztetési szabályokat és követelményeket, amelyek a hatósági engedélyek megszerzéséhez elengedhetetlenek. A nukleáris létesítmények meghatározó kérdéseiben az engedélyező hatóság az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), de a munkájába számos témában szakhatóságokat is bevon. A projekt megvalósításhoz több mint hatezer engedély szükséges, ezek közül jelentőségük miatt kiemelendők az úgynevezett létesítmény szintű engedélyek, azaz a környezetvédelmi engedély, a telephelyengedély, a létesítési engedély, az üzembe helyezési engedély és az üzemeltetési engedély.
A környezetvédelmi engedélyt 2016. szeptember 29-én, a telephelyengedélyt 2017. március 30-án kapta meg a Paks II. projekt.
A beruházás megvalósításának eddigi legfontosabb mérföldköve az OAH által kiadott létesítési engedély. Ennek birtokában kaphatja meg ugyanis a Paks II. projekt azokat a további engedélyeket, amelyek alapján az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái megkezdhetők.
A VVER-1200 blokk nukleáris biztonsági jellemzői
VVER-1200 blokktípus fejlesztése során a biztonságnövelés hangsúlyos szerepet kapott. A Roszatom messzemenően figyelembe vette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nukleáris biztonsági előírásait és az atomenergetikában bekövetkezett üzemzavarok, balesetek tanulságait.
A blokktípusnál alkalmazott biztonsági filozófia – összhangban a nemzetközi nukleáris biztonsági ajánlásokkal – a mélységben tagolt védelem elvén alapul, azaz
Az alkalmazott biztonsági filozófia további meghatározó jellemzője az inherens biztonság. Ez azt jelenti, hogy a reaktor esetleges nem megengedett teljesítménynövekedése esetén egy bizonyos teljesítmény elérésekor a láncreakció „magától” – emberi beavatkozás nélkül – a fizika törvényei szerint leáll, vagy a reaktor biztonságos, ún. szubkritikus állapotba kerül.
Az aktív biztonsági rendszereknél érvényesül a redundancia elve, azaz a biztonsági rendszerek négy párhuzamos alrendszerből épülnek fel, amelyek közül már egy működése is elegendő az elvárt biztonsági beavatkozás teljes körű végrehajtásához. Az alrendszerek térbeli elválasztása is biztosított a közös okú meghibásodás (pl. tűz) kizárására. Fontos biztonsági jellemző, hogy a beavatkozás végrehajtására különböző működési elvű (pl. aktív és passzív) biztonsági rendszerek állnak rendelkezésre.
A biztonságra történő tervezés szigorúságát mutatja, hogy a paksi telephelyre jellemző 10⁻⁵/évnél nagyobb (100 000 év visszatérési gyakoriság) gyakoriságú természeti eredetű (pl. nagy földrengés) és 10⁻⁷/évnél nagyobb (10 000 000 év visszatérési gyakoriság) gyakoriságú külső emberi tevékenységből származó veszélyeztető tényezőkre (pl. repülőgép-rázuhanás) igazolni kell, hogy azok bekövetkezése esetén a blokk biztonságos állapota fenntartható. A technológia meghibásodásokra vagy üzemeltetői hibákra az igazolást 10⁻⁶/évnél (1 000 000 év visszatérési gyakoriság) gyakrabban előforduló kezdeti eseményekre kell elvégezni.
A VVER-1200 blokknál alkalmazott új, a biztonság növelését eredményező műszaki megoldások
Kettősfalú konténment
A reaktort, a hozzá kapcsolódó technológiai és segédrendszereket, valamint a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló pihentetőmedencét kettősfalú konténment védi. Belső fala előfeszített vasbeton szerkezetű, belül acél burkolatú. A belső konténment – az aktív vagy passzív hőelvonó rendszer működése mellett – üzemzavari és baleseti helyzetben is biztosítja a radioaktív anyagok visszatartását, környezeti kibocsátásuk megakadályozását.
A külső vasbeton konténment egy utasszállító repülőgép rázuhanása esetén is képes ellátni a belső konténment védelmét.
Maradványhő elvezetése
A reaktorban a leállítás után még bizonyos ideig nagy mennyiségű energia (ún. maradványhő) szabadul fel, mert a radioaktív elemek bomlása a fűtőelemekben tovább folytatódik. Az aktív zónában képződő maradványhő elvezetésére a blokkokat passzív rendszerrel is ellátják. A blokkok villamosenergia-ellátásának teljes kiesése vagy a gőzfejlesztők tápvízellátásának megszűnése esetén – amikor a maradványhő elvezetése a Dunába az aktív hőelvezető rendszerekkel nem biztosított – a maradványhő elvezetése a passzív hőelvezető rendszerrel az atmoszférába is történhet. Ez egy hőcserélőn keresztül történik, így radioaktív anyagok ebben az esetben sem kerülhetnek a környezetbe.
A konténment is rendelkezik passzív hőelvonó rendszerrel, amely képes a baleseti helyzetben kialakuló hőmérséklet-és nyomásnövekedés korlátozására, ha a konténment légterének hűtésére tervezett aktív szórt vizes (sprinkler) rendszer nem működik.
Hidrogénkezelés
A fűtőelemek cirkóniumburkolata és a vízgőz kémiai reakciójából baleseti helyzetben hidrogén képződhet, ami tűz-és robbanásveszélyt jelent. A hidrogén katalitikus oxidációját és ezáltal a hidrogénkoncentráció alacsony szinten tartását passzív autokatalitikus hidrogén-rekombinátorok biztosítják. A konténment minden olyan térrészébe rekombinátort helyeznek el, ahol az elemzések alapján baleseti helyzetben hidrogénkoncentráció-növekedésre lehet számítani.
Olvadékcsapda
A nagyon alacsony valószínűséggel fellépő súlyos baleseti helyzetekre is megtörténik a felkészülés. A reaktor aktív zónájának megolvadása következményeinek csökkentésére tervezték az olvadékcsapdát. Segítségével megakadályozható, hogy a zónaolvadék az alaplemez betonjával kölcsönhatásba lépjen, csökkenthető a hidrogénfejlődés és a radioaktív anyagok környezeti kibocsátása.
Az olvadékcsapda egy olyan speciális tartály, amely a reaktortartály alatt helyezkedik el, és képes annak sérülése esetén a zónaolvadék befogadására. A tartályban alumínium-oxid és vas-oxid tartalmú olvadótöltet van, amely a zónaolvadékkal elkeveredve csökkenti az olvadék fajlagos hőjét. Az olvadótöltetbe gadolíniumot is adagolnak, amely a neutronelnyelő tulajdonsága okán megakadályozza a nukleáris láncreakció kialakulását az olvadékban. Az olvadékcsapda acéltartálya súlyos baleset esetén kívülről bóros vízzel hűthető.
Létesítési engedélyezési eljárás
A létesítési engedélyezés eljárása az engedélykérelem OAH-nak történő benyújtásával indult. Az engedélykérelem tartalmára vonatkozó előírásokat a 118/2011. (VII.11.) Kormányrendelet, a részletesebb formai és tartalmi elvárásokat az OAH útmutatója tartalmazza. Az engedélykérelem megalapozó és kiegészítő dokumentációkból áll.
- környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint bányafelügyeleti hatáskörben: Baranya Megyei Kormányhivatal
- tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatáskörben: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága
Az OAH a létesítésiengedély-kérelemmel kapcsolatos hatósági döntés meghozásához szakértői támogatást is igénybe vett. A hivatal az Előzetes Biztonsági Jelentés véleményezéséről megállapodást kötött a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
A létesítési engedélyezési eljárás során az Atomtörvény 11/A. § (4) bekezdése értelmében az OAH 2021. március 4-én közmeghallgatást hirdetett a nyilvánosság és a közigazgatási hatósági eljárás ügyfelei számára a véleményük és észrevételeik megismerése érdekében. A közmeghallgatást a veszélyhelyzetre való tekintettel elektronikus formában tartotta meg a hatóság. „A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok létesítési engedély kérelmének elbírálása” tárgyú hatósági eljárásban a véleményezési, kérdezési periódus 2021. március 4-től március 18-án éjfélig tartott.
Az Országos Atomenergia Hivatal a vonatkozó kormányrendelet, illetve útmutató alapján elvégzett összetett és részletes vizsgálatot követően adta ki a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának létesítési engedélyét.
