A működő atomerőmű telephelye vizsgálatának nagy múltja van, de tekintettel az új atomerőművi blokkokra vonatkozó szigorú követelményekre, a Paks II. projekttársaság 2014 óta folytatott részletes vizsgálati programot, aminek célja volt, hogy a legmodernebb eszközökkel kerüljenek meghatározásra a telephely jellemzői. A vizsgálatoknak feladata volt az is, hogy meggyőződhessünk a telephely alkalmasságáról, illetve arról, hogy a telephely alkalmasságát kizáró körülmény nem áll fenn.Az AP1000 típus ezzel szemben csak ún. részleges kettős konténmenttel rendelkezik, a belső teljes konténment hermetikusan zárt, kb. 5 cm vastag acélfalból készült, míg a külső, vasbeton fal (védőépület) nem hermetikusan zárt, azon nyílások találhatóak a belső konténment passzív hűtéséhez szükséges levegőáramlás biztosítására. Az annulusnak ebben az esetben csak az alsó része zárt, innen biztosított az elszívás. Az EUR követelményrendszere az annulus térrészeinek minél jelentősebb összeköttetését ajánlja az elszívás biztosításának érdekében.

Az EPR és a VVER-1200 konténment rendszere két, teljes értékű hengeres falból és az azt lezáró kupolákból áll, amelyek egyenként kb. 1 m vastagságú nagy szilárdságú vasbeton szerkezetek (a belső fal előfeszített vasbeton). A teljes szekunder konténment nyilvánvalóan lényegesen jobb védelmet tud nyújtani a külső hatások (pl. tűz, robbanás, vegyi anyagok, repülő tárgyak) ellen, emellett lehetővé teszi a teljes annulus (a konténment falak közötti gyűrűs térrész) atmoszférájának ellenőrzését és tisztítását a primer konténment esetleges sérülése esetén. A teljes kettős konténment – a külső konténmentfal zártsága és a belső konténment vastag vasbeton fala miatt – a repülőgép-rázuhanás esetén is jobban védett mind a repülőgép mechanikai hatásai, mind pedig a becsapódást követő kerozintűz elleni védelem tekintetében.

 
A vizsgálatok 2014-ben a háromdimenziós szeizmikus vizsgálatokkal kezdődtek, majd a 2015-2016 években a Földtani Kutatási Programmal folytatódtak, melynek keretében számos mélyfúrás, sekélyfúrás, műholdas vizsgálatok, árkolás és sok egyéb vizsgálat történt.
 
Az eredmények alapján a megbízott szakcégek összeállították a telephelyengedély-kérelmet, amelyet a Paks II. projekttársaság 2016. október végén adott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet a projekttársaság (néhány tíz oldalnyi, az emberi eredetű veszélyekkel kapcsolatos minősített résztől eltekintve) nyilvánosságra hozta még a közmeghallgatás előtt (2016 novemberében) a weblapján, ami azóta is bárki számára elérhető.
 A VVER-1200 technológiát alkalmazó Leningrád-II. atomerőmű konténmentje építés alatt (Forrás: rosatom.hu)  

Az eredmények bemutatására 2016 májusában és 2017 májusában a szakemberek nyilvános tudományos konferenciát szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián. A Paks II. projekttársaság lakossági fórumokat szervezett Kalocsán, Szekszárdon és Pakson 2016 novemberében, az OAH pedig a Paks II. és a vizsgálatokat végző szakemberek bevonásával közmeghallgatást tartott 2016. december 13-án Paks városában.
 
Minden szükséges információ, adat nyilvánosan bárki számára hozzáférhető volt, és hozzáférhető ma is körülbelül 1200 oldalnyi terjedelemben. A vizsgálati eredmények, a szakértői és szakhatósági vélemények felhasználásával az Országos Atomenergia Hivatal 2017. március végén adta ki a telephelyengedélyt, megállapítva, hogy a telephely alkalmas az új blokkok építésére.
Az AP1000 esetében a részleges kettős konténment felvet biztonsági aggályokat, ebben az esetben ugyanis a külső védőépület nem szivárgásmentes, az annulus felső része pedig közvetlen összeköttetésben áll a környezettel, onnan az elszívás, az esetlegesen megjelenő radioaktív anyagok kiszűrése nem lehetséges. Ennek következtében az AP1000 külső védőépületének nincs nyomástartó vagy lokalizációs funkciója. Komplex üzemzavarok és súlyos balesetek (TAK – tervezési alap kiterjesztésébe tartozó üzemállapotok) esetén az AP1000 konténment nyomáscsökkentésére a belső konténment tartály falán keresztüli hőelvonás alkalmazható, amelyhez a külső védőépület nyílásain keresztül kialakuló természetes levegőáramlásra és a védőépület tetején elhelyezkedő víztartályokból történő passzív befecskendezésre is szükség van. Ez a megoldás biztonsági szempontból kevésbé robusztus, mint a teljes kettős falú konténment, a gyengébb lokalizációs funkció mellett bizonyos külső hatások is jelentősebben érinthetik a típust. Kérdéses például repülőgép-rázuhanás vagy külső tűz esetén a belső konténment megfelelő védettsége, illetve a passzív konténment hűtés rendelkezésre állása. A víztartályok sérülése vagy a természetes levegőáramlási útvonal károsodása esetében az AP1000 csak a konténment szűrt leeresztésével képes a konténment nyomás csökkentésére, ez azonban – a Paks-2 projektben előírt követelmények alapján – elkerülendő TAK üzemállapotokban.

Pihentető medence elhelyezése

Az atlatszo.hu 2017. július 10-i cikkében beállítottal szemben tehát az információk nyilvánosan elérhetőek voltak és ma is elérhetőek a projekttársaság honlapján. A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva, a lakossági fórumokon, valamint a szakma tájékoztatása céljából a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülések alkalmával is számos alkalommal elhangzott. Az aktív vető megléte nem kérdőjelezi meg a telephely alkalmasságát, ez akkor lenne így, ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni. Ugyanakkor a széleskörű vizsgálatok (földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodézia, vízi szeizmika) alapján kizárható, hogy a vető jelentős (szignifikáns) maradó (permanens) felszíni elmozdulást lenne képes okozni , vagyis kizárható, hogy a vető kapabilis lenne.
Fontos kérdés – a fukushimai baleset tapasztalatai alapján is – a kiégett üzemanyag védelme a külső hatásokkal szemben, valamint a kiégett üzemanyag hőelvonásának biztosítása komplex üzemzavarok esetében. A Paks-2 projektben megfogalmazott követelmények a fent említett tapasztalatokra alapozva (és a biztonságot szem előtt tartva) minden besugárzott üzemanyagra ugyanolyan védelmi szintet írnak elő a külső veszélyeztető tényezőkkel szemben, függetlenül attól, hogy az adott üzemanyag a reaktorban, vagy a pihentető medencében található-e. A kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető medence lényegesen jobb védettséggel rendelkezik a külső veszélyeztető tényezőkkel szemben, amennyiben azt a konténmenten belül helyezik el (és természetesen még jobb a környezet védelmének szintje, ha a konténment kettős falú). Ezt a megoldást alkalmazzák a VVER-1200 esetében, míg az EPR és az AP1000 típusoknál a kiégett üzemanyagok pihentető medencéje a konténmenten kívül található. Ez szintén a VVER nagyobb biztonsági tartalékát eredményezi. (Az EPR esetében az üzemanyagkezelő épület külső védelme megegyezik a konténmentével, az AP1000 esetében azonban ez a védelmi szint kérdéses például a repülőgép-rázuhanással szembeni védelem tekintetében.)  

Zónaolvadék kezelése súlyos balesetek során Az új paksi blokkok a meghatározott telephelyjellemzőknek megfelelően kerülnek majd megtervezésre és megépítésre. Pontosan azért kellett elvégezni a paksi telephely-vizsgálatokat, hogy ezt szakszerűen meg lehessen tenni. A program keretében megállapításra kerültek a telephelyre jellemző, 100.000 évente visszatérő földrengés jellemzői: a vízszintes talajfelszíni gyorsulás 0,34 g-re adódott, ez lesz az új blokkok méretezési alapja. Ez kellően robosztus szerkezetet eredményez ahhoz, hogy egy földtani eredetű kezdeti eseménynél a létesítmény biztonsága biztosítható legyen.

 
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy teljesen transzparensen jártunk el a telephely-engedélyezési eljárásban is, minden releváns adatot nyilvánosságra hoztunk. Az atlatszo.hu cikke valótlan képet fest mind az engedélyezési eljárásról, mind pedig a telephelyvizsgálat eredményeiről.

 
A Paks II. projekt a legszigorúbb nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban valósul meg.
 
 
Fejlett biztonsági szintet jelent a zónaolvadással járó súlyos balesetek esetére a VVER-1200-ban és az EPR-ben is alkalmazott zónaolvadék-csapda. Ez a biztonsági rendszer – a nukleáris üzemanyag megolvadásával járó, tervezési alap kiterjesztésébe tartozó – súlyos baleset esetén is képes az olvadt üzemanyag befogadására és lehűtésére az ún. ex-vessel fázisban (a reaktortartály falának prognosztizált sérülése után). Ennek az EPR és a VVER-1200 reaktoroknál alkalmazott zónaolvadék csapda rendszernek a megbízhatósága lényegesen nagyobb, mint az AP1000 típusban alkalmazott ún. IVR stratégia (in-vessel retention – zónaolvadék reaktortartályon belüli megtartása a reaktortartály falának külső hűtésével) megbízhatósága, utóbbinál a reaktortartály esetleges sérülése esetén ugyanis általában nincs további telepített rendszer az üzemanyag-olvadék kezelésére. Az amerikai nukleáris biztonsági hatóság számításai szerint a reaktortartály falának sérülése a tartály külső hűtése esetén is viszonylag nagy valószínűséggel előfordulhat nagyobb teljesítményű reaktorok, így az AP1000 esetén, ami a szükséges tartalékok meglétét kérdőjelezi meg az AP1000 reaktorra. Paks, 2017. július 10.
 
MVM Paks II. Zrt.
VVER-1200 reaktor zónaolvadék-csapdájának 3D modellje  

Fenti – és további, itt nem részletezett – szempontok alapján egyértelmű, hogy a Paks-2 projekttársaság által megfogalmazott, a fukushimai tapasztalatokat is figyelembe vevő szigorú nukleáris biztonsági és műszaki követelményrendszernek csak a VVER-1200 technológia felel meg.

Egyéb (üzemeltetési és engedélyezési tapasztalatok)

Telephely engedélyezési dokumentációA típusok értékelésekor mindenképp figyelembe kell venni azt is, hogy a jelenlegi paksi blokkok szintén orosz (szovjet) tervezésűek, ennek következtében hazánkban az elmúlt három évtizedben több, mint 120 reaktorévnyi üzemeltetési, karbantartási, engedélyezési és oktatási tapasztalat halmozódott fel az orosz nyomottvizes reaktorokkal kapcsolatban, továbbá szoros együttműködés alakult ki az orosz tervezőkkel, kivitelezőkkel, kutatókkal, valamint a hasonló erőműveket üzemeltető társaságokkal. (Meg kell jegyezni, hogy a mostani paksi blokkok még 2. generációs, a hetvenes években tervezett típus tagjai, így természetesen attól jelentősen eltér a VVER-1200 blokkok dizájnja, sok ponton – pl. szerkezeti anyagok, szerelvények, rendszerek felépítése – azonban nagyban hasonlít a VVER-440-éhez.) Ez a tapasztalat a projekt megvalósítása, majd az üzemeltetés időszakában a működtetés, a karbantartás és adott esetben az üzemzavarok kezelése területén nagyon komoly előnyökkel jár, amit szintén figyelembe kell venni az értékelés során.