A projekt háttere

A Paks II. projekt közvetlen előzménye, hogy az Országgyűlés felismerve az új atomerőművi blokkok szükségességét, 2009. március 30-án döntő többséggel hozzájárulást adott az új paksi egység(ek) létesítésének előkészítéséhez. (A képviselők 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt.) A szándékot megerősítette a 2011-ben elfogadott, a következő két évtized fejlesztési-üzemeltetési irányait meghatározó Nemzeti Energiastratégia is. Ennek értelmében az állam hosszú távon meg kívánja tartani az atomenergia jelenlegi részarányát a hazai villamosenergia-termelésben. 
Az országgyűlési döntést a Teller-projekt alapozta meg, melynek keretében az MVM Csoport megvizsgálta az új atomerőmű megvalósíthatóságát. A program a döntést követően Lévai-projekt néven futott tovább. 

2014. január 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében kormányközi megállapodást írtak alá két új VVER-1200 típusú reaktor építéséről a paksi telephelyen. A kormányközi egyezmény kihirdetését szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlés nagy többséggel (256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett) elfogadta. E törvény fekteti le azt a fontos célt is, hogy a projekt 40 százalékában hazai vállalkozások vehessenek részt.

A felek 2014. március 28-án megállapodtak a projekt finanszírozására szolgáló hitelszerződésről is. Ennek keretében az orosz fél legfeljebb 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar fél részére a két új blokk létesítésének finanszírozására. Az Országgyűlés nagy többséggel (110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett) jóváhagyta a megállapodást. Fontos elem a szerződésben, hogy a magyar félnek jogában áll bármely felvett összeg előtörlesztése névértéken és további díjak nélkül. Ezzel hazánk a magyar gazdaság jó teljesítménye és kedvező nemzetközi pénzpiaci helyzete révén már élt is.

2014. december 9-én megszülettek az ún. megvalósítási megállapodások, amelyek az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit rögzítik; tartalmazzák az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint szabályozzák az üzemanyag-ellátás részleteit.

A felek – az MVM Paks II. Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt (mai nevén Joint-Stock Company Atomstroyexport) – ún. turn key szerződést kötöttek. A kulcsrakész modell azt jelenti, hogy az atomerőművet minden szükséges berendezéssel és tartozékkal együtt szállítják le: fix műszaki tartalommal, kereskedelmi üzemre kész állapotban, fix minőséggel és fix áron. A fix áras szerződés révén a 12,5 milliárd eurós beruházási érték nem emelkedhet, attól eltérni nem lehet. 

A létesítésre és üzemeltetésre létrehozott társaság neve jelenleg Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (röviden: Paks II. Zrt.). A társaság tulajdonosi jogait és kötelezettségeit 2022. május 27-től kezdődően a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja.