A Paks II. projekt egy nagy nemzetközi beruházás, amit az is bizonyít, hogy a franciaországi Belfortban megkezdődött az ötös blokki turbina első elemeinek gyártása, Oroszországban, Szentpéterváron, Európa egyik legnagyobb automatizált kovácsüzemében pedig elindult a hatos blokk reaktortartályának kovácsolása – közölte Szijjártó Péter. A gyártás az uniós és magyar előírásokkal összhangban zajlik, amely során rendkívül szigorú, folyamatában mintegy 700 minőségellenőrzésre kerül sor. 

– A Paks II. projekt az Európai Unióban a legnagyobb és legelőrehaladottabb nukleáris projekt. Sikere kritikus fontosságú a hazai energiaellátás hosszú távú biztosítása érdekében. A Biden-adminisztráció korlátozó intézkedései miatt az előrehaladás nehézkesebb, mint azt szeretnénk, ezért is van nagy jelentősége, hogy újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk – hangsúlyozta Szijjártó Péter. 

Az Európai Unió tagállamai egységesen arra törekednek, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását és az egyes iparágakban olyan termelési módokra váltsanak, amelyek ezt a folyamatot pozitívan befolyásolják. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb mértékű csökkentése az Európai Bizottság dekarbonizációs stratégiája szerint a villamosenergia-iparban prognosztizálható. A tagállamok energiapolitikája ehhez alkalmazkodik. 
Az Európai Unió 28 tagállamában a karbonsemleges villamosenergia-termelés aránya 2019-ben 57 százalék volt.– A két új blokk megépítésével nagy mennyiségben, fenntartható módon leszünk képesek villamos energiát előállítani a magyar gazdaság számára egészen az évszázad végéig. Zavartalanul halad a hosszú gyártási idejű berendezések kivitelezése, amiért a magyar szakemberek is rengeteg erőfeszítést tettek és tesznek a tervellenőrzéstől kezdve az engedélyeztetésen át a gyártás folyamatos ellenőrzéséig. Ennek egyik kézzelfogható eredménye, hogy immár a 6. blokk reaktortartályának kovácsolása is elkezdődött. Még egy év sem telt el azóta, hogy az 5. blokk reaktortartályának kovácsolása elindult– fogalmazott Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója arra is kitért, hogy még ebben a hónapban sor kerül az 5. blokki reaktortartály csonkgyűrűinek végátvételére. Ezt követően megkezdődhet a berendezés összeállítása az AEM-Techologies volgodonszki üzemében. – Közben mindkét reaktortartály belső berendezései kapcsán (zónapalást, zónakosár, védőcső blokk) megkaptuk az OAH-tól a gyártás bejelentés-tudomásulvételi határozatot, ami alapján ezek gyártása is megkezdődhet – fűzte hozzá Jákli Gergely. 

A reaktortartályt alkotó gyűrűk, illetve a tartály alja mintegy 12 ezer tonna nyomás alatt formálódnak a kovácsolás során. A berendezés kész tömege közel 330 tonna, magassága több mint 11 méter, átmérője 4,5 méter, legnagyobb falvastagsága pedig 285 milliméter lesz. A korszerű anyagösszetételnek, a gyártástechnológiának köszönhetően a reaktortartály akár 100 évig is szolgálhat majd. 

A franciaországi Belfortban ezalatt elindult az 5. blokki turbina első elemeinek gyártása – az Arabelle Solutions turbinája a cég saját, kifejezetten atomerőművek számára kifejlesztett turbinacsaládjába tartozik, a ma elérhető egyik legkorszerűbb berendezés. Az 5. blokki zónaolvadék-csapda pedig már el is készült és 2024 augusztusában leszállították Paksra.
 

 

A teljes villamosenergia-termelésből a nukleáris energia 28 százalékkal vette ki a részét. Érdekesség, hogy az atomerőművet üzemeltető Magyarország a nukleáris villamosenergia-termelést nem alkalmazó Dániával közel azonos szinten teljesített a karbonsemlegesség arányát illetően. 

Környezet- és klímavédelmi szempontból is örömteli, hogy tavaly a Magyarországon megtermelt villamos energia 56 százaléka karbonmentes forrásból származott, ennek 90 százalékát a Paksi Atomerőmű állította elő. Ahogyan erről korábban beszámoltunk, idén áprilisban a karbonsemleges villamosenergia-termelés aránya egyes időszakokban megközelítette a 85 százalékot, míg a teljes hónapot vizsgálva ez az arány 70,6 százalék volt.

 Az unió tagállamai közül Németországban van a legtöbb szél és napenergia-kapacitás, ám az időjárásfüggő energiahordozók ingadozó termelése miatt nagyon gyakran fosszilis erőművek gondoskodnak az ellátás folyamatosságáról. Így fordulhat elő az, hogy egy megawattóra villany megtermeléséhez Németországban 2019-ben 40%-kal több CO₂-kibocsátás társult, mint hazánkban. Az Európai Unió 28 tagállamát az egy megawattóra villamos energia megtermeléséhez tartozó CO₂-kibocsátás alapján (a legszennyezőbbel kezdve) sorba állítva tavaly Németország a nem túl előkelő 8. helyet érte el, míg Franciaország – ahol a villamos energia csaknem 70%-át karbonmentes módon atomerőművekben termelik meg – Svédországgal holtversenyben a lista végén foglal helyet. Ők a „legtisztább” termelők, azaz a villamosenergia-termelés során egy megawattórára vetítve ez a két ország bocsátja ki a legkevesebb szén-dioxidot.