A munka, amihez megszállottság és speciális tudás kell

2025. 05. 21. 9:34
Az atomerőmű nem „polctermék”, azaz a terveket nem lehet csak úgy lekapni a polcról, országonként eltérők a követelmények és mások a telephelyjellemzők. A terveket minden esetben a helyi adottságokhoz hozzá kell igazítani. Ezzel összefüggésben igazolni szükséges, hogy az erőmű tervei megfelelnek a nukleáris biztonsági követelményeknek. Alapvető eszköz erre a célra a biztonsági elemzés, az ezzel kapcsolatos feladatokat a Paks II. projektben a Nukleáris Osztály szakemberei végzik. A Magyar Építők cikke.

Az osztály négy szakterületre tagolva látja el feladatait. Ezek a reaktorfizikai, a determinisztikus biztonsági elemzési, a valószínűségi biztonsági elemzési, valamint a veszélyelemzések szakterület. Alapvető tevékenység a nukleáris biztonsági elemzések és értékelések gondnokolása. Ennek alapvetően két aspektusa van: egyrészt ellenőrzik az orosz fővállalkozó által végzett elemzések módszereit, illetve eredményeit, másrészt tőle független elemzéseket végeznek vagy végeztetnek külső intézetekkel. Szécsényi Zsolt hangsúlyozza: feladatuk a legelső tervezési fázissal kezdődik és gyakorlatilag az erőmű leszereléséig tart. A létesítés során értékelni kell minden változást, majd a megvalósult állapotra, felül kell vizsgálni a tervezéskor elvégzett elemzéseket. Az üzemelés során pedig ki kell szolgálni a biztonsági felülvizsgálatokat, az esetleges biztonságnövelő intézkedéseket és átalakításokat. 

– Sajnos vagy nem sajnos, de a mi esetünkben szerencsés, hogy az ő szakmájában könnyű elhelyezkedni bárhol az országban, a feladata pedig ugyanolyan hálás mindenhol – mondja Laci. Segített a döntésben, hogy két éve megszületett Bencéék kisfia, az első unoka, akivel a nagymama és a nagybáty is szeretett volna minél több időt tölteni. – „Csukott szemmel, rákjárásos távolságban" élünk egymástól a lakótelepen – fogalmaz. A kis városról is pozitívan, kifinomultan nyilatkozik. Amit még kiemel, hogy az ország „specializáltabb” térsége ez, ahol a gondolatrendszer is emelkedettebb. Ha nagyvárosi nyüzsgésre vágyna, van rá alkalma, ugyanis a mérnök BSc-jére épülő MSc képzésre iratkozott be az Óbudai Egyetemre. 

„Nem szeretnék belefásulni a munkába azért, mert ugyanazokat a folyamatokat ismétlem 0–24 órában, 365 napon keresztül a következő 15 évben. Kell, hogy mindig legyenek változók, amik kizökkentenek a monoton, kényelmi helyzetből. Ez az előre mozdító mentalitás a családunkban is teljességgel megvan.”

A nukleáris biztonság jelentőségét jól szemlélteti Szécsényi Zsolt szerint az, hogy az erőmű rendszereinek körülbelül 70 százaléka fontos ebből az aspektusból, 40-50 százalékát csak a nukleáris biztonság garantálása miatt telepítik, a villamosenergia-termeléshez ezek szükségtelenek.


Amikor szabadideje engedi gyerekkori hobbijának hódol, szívesen legózik. Furcsállja is, ha valakitől azt hallja, kimaradt számára ez a játék, hiszen egy nagyon jó alkotói, kreatív szabadság, amikor az ember kap egy nagydoboznyi építőkockát különböző méretben, színben, típusban és abból azt állíthat össze, amit szeretne. Nem mellesleg a finommotoros funkciókat is fejleszti az apró alkatrészek összerakása, szétszedése. Később egyetemi gyógytornász barátai is foglalkoztak a problémával, hogy az elmúlt évtizedekben egyre kevesebb finommotoros mozgást végzünk a mindennapokban, aminek már megfigyelhetőek a negatív hozományai: például gombolási, sminkelési problémák. – Nekünk mindig élmény építeni, kis unokaöcsém pedig élvezettel játszik az összerakott betonkeverővel, platós autóval, buldózerrel, úthengerrel – meséli. 


Ha pedig a megszaporodott teendői közt képernyő elé kerül, szívesen visszanéz természettudományos, logikai gondolkodásra is sarkalló, humoros sorozatokat, mint az Agymenők vagy a Dr. House. Mindkettő jó szociológiai látlelet az emberi viselkedésről és az interperszonális kapcsolatokról. Úgy gondolja, hogy még akadnak lebilincselő alkotások, de a mai filmek jelentős százaléka már nem képvisel minőséget vagy értéket a tömeggyártás miatt. Azért a klasszikus A remény rabjait vagy bármelyik Christopher Nolan filmet bármikor elő tudja venni kikapcsolódás gyanánt.

Ilyen berendezés például az olvadékcsapda. – A nukleáris biztonsági követelményeket a társadalom tűrőképessége határozza meg. A társadalom akkor fogadja el a nukleáris energiát, ha az emiatt jelentkező kockázatot nagyon minimálisra csökkentik – magyarázza a szakember az atomenergia terén jellemző, szinte túlzó biztonságelvű megközelítést. Ennek szellemében a Paks II. Zrt.-nél az üzembehelyezési engedélykérelemig szeretnék független módszerekkel is elvégezni szinte az összes elemzést, amit a fővállalkozó. A Nukleáris Osztály munkatársai, több esetben a hazai műszaki támogató szervezetekkel karöltve, saját modelleket fejlesztenek, úgyszólván virtuális erőművet építenek. Ez hosszú, akár 4-5 éven át tartó folyamat. A modelleken számtalan tranzienst és baleseti variációt futtatnak le annak érdekében, hogy igazolják: a tervezett nukleáris létesítmény minden üzemállapotban megfelel a nukleáris biztonsági elvárásoknak, és Magyarország megbízható villamosenergia-forrása lesz a jövőben.

A munkára visszatérve elárulja, hogy számára fontos tényező, hogy több dologgal foglalkozhat és sok területtel kell együttműködnie. Meg kell érteni mások látásmódját, meg kell hallgatni mások érveit, s azokat jól hasznosítani. – Nem elég, hogy az ember csak a saját véleményét fújja, szert kell tenni további ismeretekre. Nem maradhatunk egy tudásszinten, amit majd életünk végéig hasznosítunk, hanem mindig kicsit fejleszteni, fejlődni kell, alkalmazkodni más emberekhez, szakterületekhez, álláspontokhoz. Tetszik, hogy manapság az interdiszciplináris szemléletet igénylő szakmák korszakát éljük – teszi hozzá. 

Szécsényi Zsolt 1988-ban fizikusként végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, pályafutását a Paksi Atomerőműben kezdte, amelynek 24 éven át volt munkavállalója. Mindennapi tevékenysége mellett, amely elsősorban töltettervezési feladatokból és üzemeltetést támogató, nukleáris biztonságot igazoló számítások készítéséből állt, számos fejlesztési tevékenységet is végzett. Foglalkozott a zónajellemző paraméterek (hőteljesítmény, hőmérséklet) számítási bizonytalanságának (mérnöki faktor) meghatározásával is. Fejlesztéseivel számos díjat szerzett a Műszaki Alkotói Pályázaton. A mérnöki faktor meghatározásához kidolgozott módszert a VGB PowerTech Heinrich Mandel-díjjal jutalmazta 2001-ben, ami a nukleáris iparban kiemelkedő elismerés. 2004-ben megkapta a céggyűrűt a 2. blokk sérült üzemanyag eltávolítását megelőző visszaindulásához szükséges töltet összeállításáért. A Paks II-es szakembergárdát kezdetektől erősíti, mint a Nukleáris Osztály vezetője, valamint tagja a Magyar Nukleáris Társaság elnökségének.

– Óriási felelősség, hogy a nukleáris biztonság szempontjából a legjobb erőművet építsük fel. Ebben jelentős szerepe van a munkatársaimnak. Ahhoz, hogy ezt a munkát el tudják látni, nem mindennapi tudás kell, speciális ismeretekre és némi megszállottságra van szükség. Nem minden bokorban terem reaktorfizikus vagy elemző mérnök – fogalmaz a Nukleáris Osztály munkájáról Szécsényi Zsolt. Az osztályvezető hozzáteszi: jelentős hangsúlyt fektetnek arra, hogy egyetemistákat fogadjanak szakmai gyakorlatra, diplomatémákat, projektfeladatokat írnak ki, előadást tartanak az egyetemeken. Három munkatársuk jelenleg is tanul, s ennél több a „saját nevelésű” kolléga, azaz olyan, aki előbb gyakorlaton, majd részmunkaidőben kapcsolódott be a projektbe. 

„A projektnek is vannak olyan fázisai, amik a külső szemlélő számára nem biztos, hogy annyira látványosak, de ilyen esetekben is motiváció számomra, hogy minden munkánk rengeteg ember mindennapi életére pozitív hatást gyakorló végeredmény felé vezet.”

Meglepően gyorsan telt számára az idő 2024 januárja, munkába állása óta. – Az én észlelésem szempontjából gyorsan pörögtek az események, míg a projekt élettartamához képest ez semmi. Az esetleges megakadások elenyészők az egészhez viszonyítva, a hosszútávú végkifejletet kell szemlélni – vallja. 

1. kép
2. kép